A rasszizmus elleni mozgalom ma vitathatatlanul legerősebb bástyája Hollywood. Futószalagon gyártott sorozataik – tisztelet a nagyon ritka kivételeknek – szinte elsőrendű szempontja ma már az „afro-amerikaiak” sikeres integrációjának sulykolása.
És itt egy kis kitérő: Nem olyan régen olvastam egy USA-ban készült felmérésről, melynek témája a különböző népcsoportok intelligenciaszintjének összehasonlítása volt. Mivel a számszerű eredményekre már nem emlékszem, csak a kialakult sorrendre, ebből idéznék: a legmagasabb pontszámot az ázsiaiak, a legalacsonyabbat a feketék ( bocsánat) afro-amerikaiak érték el. Talán ezt a tényt ellensúlyozandó alakult át a követelmény rendszer a forgatókönyv íróknál: - Mutassátok meg, hogy ők semmivel sem alávalóbbak, mint a fehér amerikaiak!
Ez rendben is lenne, de íróink átestek a ló túlsó oldalára. Nem kicsit, nagyon!(hogy egy klasszikust idézzek)
Ha ma belenézünk egy sorozatba, azt látjuk, hogy a főnök (rendőrségen, tűzoltóknál, orvosoknál, ügyvédeknél stb) szinte csak és kizárólag fekete lehet. Két szakértő közül, ha egyikük esetleg fehér lenne – csakis a fekete mondhatja ki a tutit! Két fekete szinte sosem ölelkezik egymással, a fehér viszont könnyes szemmel borul fekete megmentője keblére, és azontúl összejárnak.
És hogy a rendezők se maradjanak le a forgatókönyvírók mögött PC-ben, ők pedig szinte perverz módon osztják a szerepet olyan fizimiskájú színészre – mondjuk minimum két nagydoktori fokozattal bíró szakértő megformálására – akiről lerí, hogy IQ-ja az ötvenet sem éri el. (Aranyos példa volt erre, amikor egy ilyen „nagy tudású” szereplő jegyzetébe pillanthattunk be – és pechjére ehhez nem használtak „kaszkadőrt” – nagy nehezen hozott össze nyomtatott ákombákom betűkkel egy kétszavas mondatot! Csak, a zárójelen belül zárójelben jegyzem meg, hogy ez odaát elnökökkel is előfordul! Lásd Moor filmjét 9/11-ről!)
Hogy munkájuk nem eredménytelen mutatja néhány tapasztalatom: a cigánysággal kapcsolatos hozzászólások között olvastam olyan véleményt, miszerint az USA-ban már megoldódott a feketék integrációja. Nyilván a sorozatokból szerezte ismereteit a kommentelő.
És végezetül egy személyes élmény ezzel kapcsolatban:
Néhány éve feleségemmel New York-ban jártunk. Autónk nem lévén autóbusszal utaztunk. Amikor elértük a célállomást, én elsőnek szálltam le, majd megálltam, feleségemet várva, aki lemaradt egy kicsit. Egy idősebb fekete asszonyság jött utánam, akit – ahogy Anyukám belém nevelte – lesegítettem. A hölgy egy darabig hezitált, hogy elfogadja-e felé nyújtott kezemet, végül igénybe vette segítségemet és ő is leszállt. Azután ott állt velem szemben sóbálvánnyá merevedve. Láttam az arcán a hitetlenkedést. Egy fehér ember Őt lesegítette! – Nyilván nem nézett elég amerikai sorozatot!
