@d.hardman: Felnőtt!
De milyen!
Ugyanis nem mindegy, hogy egy jó érettségivel, nyelvvizsgával lesz valaki felnőtt.
Vagy éppen a 4 éves suliban épp másodikosként 3 bukás után, üres fejjel, néz bambán és tök idiótán...

@Nick Leeson:
Mikor én voltam középiskolás, akkor is megvoltak az általános hülyeségek, amikkel foglalkoztak "tanulás helyett". Sosem állt kizárólag a tanulásból a gyerekek élete. Nekünk anno volt kosaras kártya, aztán volt még rövid ideig Dragonball-os kártya, meg amiből már épp majdnem kimaradtunk, a tazo. Másoknál volt Hatalom vagy Might&Magic kártya. De már megjelentek nálunk is a számítógépes játék függők. Nem elit gimnáziumba jártam, de érdekes módon mikor 2005-ben megjelent az új fajta érettségi, amelynél már nem a lexikális tudás visszaadása volt a fő szempont, érdekes módon a magoló gépeknél nagyságrendekkel jobb érettségije lett annak az osztálytársamnak, aki 10 és 18 éves kora között játékfüggő volt, és a nem tanulás miatt volt hogy félévkor 6-ból bukott. Mert ő nem járt úgy, mint akik a nagy magolás közben elfelejtettek gondolkodni, mikor mégis rávetette magát egy tananyagra, utána mindig egyedi meglátásai voltak mindenről.

@ne most: Létezik, én ennyiért vettem a kondenzátort a DVD lejátszónkba, amikor elromlott...

@Nick Leeson: persze, hogy nem mindegy. de hogy jön ide a facebook?

Csak tanárokat és aggódó szülőt ne kérdezzetek arról, milyenek a mai fiatalok. Ők azok, akik biztosan nem tudnak róluk semmit, de ennek ellenkezőjéről vannak meggyőződve. (Persze tisztelet a kivételnek, ha van. Én szkeptikus vagyok e tekintetben)

@d.hardman:

"a saját műszered szerelgetésének semmi köze nincs a profi villamosmérnöki munkához, gondolom, ezt nem kell bővebben kifejtenem."

Pedig nem ártana. Már így is jót nevettem rajta.

"egyébként kizárólag a szakmai mozzanatokat forintosítom, hiszen abból élek,"

Ha én is ezt tenném, éhen halnék. Bevállalok egy munkát, legyártom, oszt a hasznot nézem, nem azt, hogy mennyi volt az órabér. Hidd el, ha 10 db. műszer hoz nekem netto fél millát egy hónapos munkára, akkor a legkevésbé sem érdekel az órabérem.

"ebéd"

Dél körül elfogyasztott ételek összessége. Általában meleg, főzött, sütött ételekből tevődik össze.

"gépsor"

termékek előállítására használt berendezések összessége. Lehet soros, munkafolyamatokat egymás utánban lekövető elhelyezése, vagy lehet műhelyes elhelyezés, ahol a félkész termékek vándorolnak a különböző munkafázisokhoz. Elsőre legjobb példa az autógyártás szalagrendszere, ahol bemegy az üres kaszni, oszt a szalag végén legurul a kész verda, a második inkább elektronikai termékekre jellemző, ahol külön gépműhely van pl. a sasszi előállítására, külön műhely a beültetésre, összeszerelésre, és külön műhely a bemérésre, végszerelésre.

Kérdezz bátran, segítek.

(Ráérsz, van más dolgom is, majd este megnézem, mit nem értettél meg)

@Nick Leeson:
Egyenlőségjelet ne tegyél, csak éppen a mostani gyógyszerész hallgatók is voltak középiskolások, és az alsóbb évfolyamoknak már középiskolában is általánossá vált a Facebook, te éppen őket fikázod emiatt őket. Ismerek olyan embereket, akiknek éppen a Facebook miatt jött meg az önbizalma, mert iskolában lehurrogták ha bármit mondani akart, Facebookon viszont mivel mindenki látja, sokkal jellemzőbbek a pozitív kommentek.

@Zabalint: Egyetértek! Pl. a kosaras kártya, nyilván arra is jó, hogy megismerd a játékosokat, stb...

A játékfüggőség szintén tud nagyon jó képességeket fejleszteni.

Nem fogom meg hekkelni a gyerek facebookját, de hidd el, az töménytelen sületlen baromság amit ezek a mai tinik összeirkálnak nap mint egymásnak, abból végképp semmi tudásra nem fognak szert tenni.

@Nick Leeson:
Egyébként ugyanaz a dilemma, mint 10-20-50-100 éve volt. Nem a Facebookról van itt szó. Arról van szó, hogy hiába szeretnéd, hogy egy tizenévest a mikrobiológia, az irodalom vagy a kvantummechanika érdekeljen, a többséget akkor is hülyeségek és/vagy a társasági élet fogja elsősorban érdekelni. Én rossz dolognak tartom, ha valakinek emellett nincsen saját érdeklődési területe, de nem ítélem emiatt el, mert mindenki máskor talál rá arra is, hogy mit is akar valójában.

@Nick Leeson: Nincs gyereked?
Iskola, tanulás, szakkör, olvasás, társasági élet, focimeccs, táncóra, buli, stb. minden helyett csak a facebook megy!

@d.hardman: hú, nem jött át a szelíd, összekacsintósnak szánt humorom. Lehet, nincs is?

@Nick Leeson: szerintem kár aggódni. de ezért lenne fontos, hogy az iskola elérhető legyen facebookon, és ne próbálják tiltogatni. pár év múlva úgyis kimegy a divatból, 10 év múlva meg a mai facebookos tinik fogják szidni az akkori fiatalokat.

@Juillet15: átsiklottam a smileyk felett :) persze, igazad van.

@Intizar: Az angyal meg a petrezselyem nem egyenértékű a vincseszterrel. Gondolom, hallottad a merevlemez kifejezést. Attól, hogy az internet angol, nem kell erőltetni a kifejezések fonetikus átvételét, ha van elterjedt magyar megfelelő. A vincsesztert gyakorlatilag senki se használja, mert a merevlemez és a vinyó az elterjedt forma, szerintem ezért lőtt bakot az MTA, amikor köznyelvben elterjedtnek gondolta és magyarrá nyilvánította a winchestert.

Bezzeg az én időmben!

Csodálkoznék, ha ennek a postnak az átírata nem jelenne meg a Modoros-on.

@aha, persze: "Ott van a túloldalon. Vele beszélek. Egy ismerősömmel. Mintha e-maileznék, csak gyorsabb."
Elég naív vagy, ha azt feltételezed, hogy a gyereked a csetelő partnereinek 50-60%-nál nagyobb részét ismeri személyesen...

Viszont komolyabb kritika, hogy csetelés közben nem tud összpontosítani, így nem tud semmilyen koncentrációt igénylő tevékenységet végezni. Ilyen szempontból sokkal rosszabb a hatása a tanulásra, mintha zenét hallgatna közben, mint az előző generáció.

@Zabalint: Nézd, ha téged épp pozitív példák vesznek körül a face-el kapcsolatban, az még nem jelenti azt, hogy engem nem vehetnek körül negatív példák.
Ettől még maga a face sem lesz jó vagy rossz.

Én csak azt tudom továbbra is mondani, hogy amire manapság használja a fiatalok (középiskola) jelentős része, az kifejezetten káros a tanulásra, a fejlődésükre, és még sok egyébre.

@Nick Leeson:
Mert csak a rosszat látod benne, holott a sületlen baromságokban ott van a jó is. Nem csak az a tudás, ami kézzel fogható, a társasági életben is ismeretekhez jutnak valójában.

Ha már hülyeség, egy példa:
Van egy kicsit hozzád hasonlóan komolykodó ismerősöm. Mikor mindketten 18 évesek voltunk, kitaláltunk egy hülyeséget, hogy milyen lenne a világ, ha modern kannibál társadalom lenne, és ebből levezettünk mindenfélét. 1 évvel később mikor ezt felhoztam, hülyének nézett, hogy hogy lehetek ilyen komolytalan. Erre mondtam neki, hogy akkor ő is viccesnek találta, erre elkezdi, hogy akkor még csak 18 éves volt de most már 19 és komolyabb lett (egyébként a srácról azt a mondást találták ki, hogy ő az, aki "fejen állva mondja, hogy komolytalanok vagytok").

@Nick Leeson:
Én meg azt mondom, hogy az a jelenség, amit te károsnak találsz a tanulásra, a fiatalok természetes viselkedése abban az életkorban, a facebook pedig csak újabba eszköz ennek kiélésére. Mellesleg éppen én voltam a kakukktojás, aki a fiatalokra jellemző hülyeségek jelentős részéből kimaradtam anno, de egy részét bánom már.

@Nick Leeson: Vesd össze az

"Egyébként a mai elbunkósodás egyik legnagyobb okozója a középiskolások körében maga a facebook."

kijelentésedet az azt következő mondataiddal:

"NEM okolom a facebook-ot!!!!!!! AZ már csak egy ága a mai elbunkósodásnak."

Akkor most okolod, vagy nem okolod az elbunkósodás miatt? A legnagyobb ok, vagy csak egy a sok közül?

Amig eldöntöd magadban, és megtalálod a mondvacsinált kiutat, addig én valami mással elfoglalom magam. Nem, nem fészbúkozni megyek :D
Bár, ha itt befejeznénk az eszmecserét, az lenne a legideálisabb.

@d.hardman: figyelj, nem a facebook használata, hanem agyatlan, túlzásba vitt, függést jelentő használata miatt van elegünk.
Talán lehetne tanulni, + nyelvet tanulni az idő alatt,talán nem kéne majd felvenni a 4 elcseszett év miatt diákhitelt...stb.
Vagy csináljanak amit akarnak,de akkor ne legyen ám a következő szöveg : nem foglalkoztál velem, nem segítettél nekem, miért nem mondtad...

@AnnaKarenina: Ha azonos ízlésű és azonos nézetű embereket hoz össze, akkor azzal nem az új ismereteket ad és új érdeklődést kelt, hanem a meglévőt konzerválja. Mivel csak a meglévő véleményt hallod, fokozatosan megszűnik a többi vélemény és a csoporton kívüli információkból egyre kevesebb jut el hozzád.

@Nick Leeson:
Ami meg a posztot illeti, azt is elfelejti, hogy nem az 50-100 évvel ezelőtti értelmiséghez kell hasonlítani bárkit is, hanem az akkori, felében analfabéta parasztsághoz. Ugyanis a 20. század első felében az volt az általános, hogy majdnem mindenki elvégzi a 6 általánost, a 2. világháború után ilyen lett az érettségi, ma ilyen a diploma. Ettől még ilyen léptékben nem változott meg néhány generáció alatt a népesség, tehát az egyetemisták többsége ma nem elit képességű, ahogy a középiskolások között ott vannak a legbutábbak is. De ha egy mai tizenévest vetünk össze műveltségben egy 19. századi paraszti sorból származó tizenévessel, akkor egyértelműen előbbi nyer.

@Juillet15: oké. köszönöm, hogy ezt megosztod velem. nem igazán tudok rá mit mondani, eddig se mondtam, hogy facebookfüggőnek kell lennie valakinek, és mellette ne tanuljon nyelvet

@online távmunkás: "Elég naív vagy, ha azt feltételezed, hogy a gyereked a csetelő partnereinek 50-60%-nál nagyobb részét ismeri személyesen..."

Muhahahaha. Ez az infó honnan? Hasraütés?
Képzeld: egy buliban vadidegenekkel is fog beszélni a fiatal. egy 16 éves lány egy buliban is összeismerkedhet 35 éves férfival.
Tícssuk be a bulikat!

Az, hogy tanulás helyett csetel, megintcsak nem a Facebook vagy a chat hibája.
Tíccsuk be a késeket is! A legtöbb gyilkosságot azzal követik el.

@Zabalint: Lehet, hogy csak a rosszat látom benne.
De valahogy nekem az elég rossznak tűnik, hogy a folyosón összekoccan a kölkök feje, mert a telefont bámulják amin épp face-t olvasnak...

Az én időmben (38vagyok) középiskolában jócskán ciki volt annak az 1-2 embernek aki megbukott. Most a fél osztály bukása teljesen természetes...

De lehet, hogy én látom rosszul.

@Zabalint: A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi az első években iszonyat egyszerű volt, mert féltek, hogy túl sokan megbuknak rajta...

@Nick Leeson: eltelt azóta több, mint 20 év, úgyhogy ami a te korodban jócskán ciki volt, az ma már nem feltétlenül jócskán ciki, stb. ez annyira felfoghatatlan lenne?

@Nick Leeson: Ismerek olyan 4. osztályos gyereket, aki eljuthatott 4. osztályig úgy, hogy 0-20 közötti számok összeadása és kivonása nem megy. Ez első osztályos tananyag emlékeim szerint. Tehát úgy bunkak meg ennyien, hogy már lassan követelmény sincs...

@d.hardman: "2012.02.20. 11:39:55
@AnnaKarenina: elfogadom, de ettől még nem kell megtanítani senkinek, akit nem érdekel"
(A Hair-ről volt szó.)
Ez üt. Ha nem tanítod, nem mutatod meg neki (nem csak a Hair-t) még azt sem tudja eldönteni, hogy érdekli, vagy sem. És ez elég erősen kapcsolódik ennek a posztnak az alapgondolatához. Butítsuk le és még lejjebb a tömeget, mert akkor kezelhetőbbé válik.
És ezt a mondatodat érvényesnek tartod a matematikára is? Nem érdekli a gyereket, ne tanítsuk? Pont az lenne az alap- és középfokú oktatás feladata, hogy adjon szilárd, az alapműveltséghez tartozó ismereteket és segítse a pályaválasztást.

@aha, persze: Én most ráérek táppénzen vagyok. :)
Egyébként az elején túl általánosan fogalmaztam. Később a hozzám intézett hozzászólások miatt részleteztem. Ha elolvasol mindent amit írtam, talán összeáll.
De egyébként nyugodtan kereshetsz még pár apró ellentmondást abban amit írtam, biztosan van is benne. Mégis megértették páran miről beszélek...

@online távmunkás: hát igen, az akadémiai helyesírásból az én gyomrom sem veszi be például a hosszú í-vel írt kompatíbilist (senki nem így ejti), és jónéhány á-val írt ázsiai földrajzi nevet, pl. Dzsálálábád. A magyarban nincs rövid á, ezeket a neveket senki nem ejti hosszú á-val (nagyon körülményes és vicces lenne), az á-nak ejtett "a" betű idegen neveknél viszont teljesen megszokott. De ez persze csak magánvélemény, amivel valószínűleg kisebbségben vagyok :)

@online távmunkás: Szerintem ez két különböző dolog, ami egyszerre érvényesülhet, hiszen az emberek nem teljesen egyformák, mindenkitől kaphat új infókat az ember, még ha alapban valamilyen közös platformon is állnak.

@AnnaKarenina: miért ne tudná eldönteni? tévét tud kezelni, le tudja tölteni a netről, ha meg akarja nézni, majd megnézi. megtanítani semmi értelme. azt is a tananyagba fogod rakni, hogy mit jelent, és hogy kell értelmezni?

miért tartanám érvényesnek a matematikára? nem írtam ilyet.

@Zabalint: Azért erre ne fogadj. Mi van ha lovakkal, szántással, búzával stb kapcsolatos kérdést tesznek fel?

@d.hardman: Szerintem erről szól a poszt!
"Elbunkósodás"
Ha 20 éve 1-2 ember bukása ciki volt, ma a fél osztály se ciki.
Akkor ez szerintem egyértelműen az ELBUNKÓSODÁS szinonimája....

vagy szerinted ez mást jelent? Kíváncsi vagyok! :)

@AnnaKarenina: látod, ezért nem kéne ugyanazt a szerinted fontos filmet _megtanítani_ másoknak. önellentmondásos, amit képviselsz.

@Nick Leeson:
Én 25 éves vagyok, és nálunk 10-edikben a fél osztály bukásra állt félévkor. De tudod mi a helyzet? Ugyanez a város elitebb gimnáziumaiban nem történt meg. A facebookot pedig ma mindegyik iskola tanulói hasonlóan használják.

@online távmunkás:
Tudom, ezzel tisztában vagyok, láttam azóta is érettségi feladatokat, és nehezebb lett, de az elv amit lefektettek az ugyanaz. Már csak onnan is látható, hogy jó az elv, mert a mi magoló gépeink még azzal a könnyűvel is iszonyatosan megszenvedtek.

@molnibalage: Igen ez a legszomorúbb. ha követelmény is lenne, akkor még katasztrofálisabb lenne a helyzet!

@Nick Leeson: szerintem nem bukik meg egy átlagos osztály 50%a, a tananyag túlnyomó része pedig irreleváns, lexikális hülyeség, nem attól lesz valaki bunkó, hogy nem tudja, mi az a kovalens kötés, meg nem tud másodfokú egyenetet megoldani.

@ne most:
Ebben igazad van, viszont írásbeli műveltségük nem nagyon volt azoknak, akiknek a többsége olvasni sem tudott.

@makacs szennyeződés: Elvileg a doktori képzés része a tanítási gyakorlat az egyetemen, szóval ott van lehetősége előadni, hogy ne a védésen legyen gondban. Persze sokan ismerőstől hoznak igazolást, hogy hol voltak vendégelőadók.

Egy doktorandusznak magától kellene cikket írnia a kutatásáról már első évben, ez szerintem alapvető elvárás. Nevetséges, hogy manapság a többség még egy konferencia-jelentkezést sem tud kitölteni (egyébként nem láttam még olyan magyar konferenciát, amin valakinek az előadását visszautasították volna, ha formailag rendben volt...)

A doktori képzés kurzusai sok helyen az egyetemi képzéssel összevontan folynak, csak 3-4 helyett 5-8 kreditet adnak érte. Hol itt a színvonal és az új ismeret?

Az ELTE simán felvesz 10-15 doktoranduszt egy témavezető tanárhoz. Vajon mennyit tud velük foglalkozni?

Az már csak hab a tortán, amikor szabályozzák, hogy kötelező minden félévet kifizetni, akkor is, ha másik doktori iskolából átiratkozik valaki vagy például a 2 félévnyi tanítási és publikációs krediteit már rég megszerezte.

@dr. birca max:

"U. i.: Légy szíves tedd nekem feltételes módba, jelen időbe, egyes szám első személybe az "alszik" igét!"

"aludhatnék egy kicsit ennyi munka után" ?

@d.hardman: Nem megtanításról beszélek, hanem hogy tudjon arról, hogy valami létezik. (A XX. század is történelmi tananyag, az öregek uralta társadalomról a fiataloké a világ váltás történelmi jelentőségű, amit pl. a Hair is illusztrálhat.)
A matematikát azért hoztam fel, mert azt írod, hogy ami nem érdekli a fiatalt, azt nem kell tanítani. lehet, hogy nem így gondoltad, de ezt írtad.

@Zabalint: A magolás nem az okos ember ismertetőjele. Nálunk legalábbis csak a leggyengébbek magoltak, akik a bukás ellen küzdöttek.
Például történelemből az évszámok csak mérföldkövek, a lényeg a változások, folyamatok megértése és hogy el tudd helyezni, 2 nap vagy 200 év alatt történt.

@AnnaKarenina:
"Ha nem tanítod, nem mutatod meg neki (nem csak a Hair-t) még azt sem tudja eldönteni, hogy érdekli, vagy sem."

És? Sok millió műről nem tudom eldönteni, hogy milyen, mert sosem olvastam. Éppen ez a baj az irodalom oktatással, kötelező alapművekre épít mindent, holott maga az olvasás lenne a lényeg, csak másodlagos, hogy mit. Én baromira utáltam mindig is, ha meg akarták mondani mi a jó nekem, mondom ezt úgy, hogy én szerettem az Egri Csillagokat (de 3 évvel korábban olvastam, mint hogy kötelező olvasmány volt), és szerettem a Kőszívű ember fiait is(azt akkor olvastam, mikor kötelező volt). De ezeknél sokkal nagyobb élményt adtak azok a regények, amelyeket én saját akaratomból olvastam el.

@Zabalint: A 20 évvel ezelőtti és mai helyzeten kívül más időszakról nincs infóm. Következtetéseimet ebből vontam le.
De ha már itt vagy mesélhetnél hányan buktak nálatok 9.ben? Nálunk a gyereknél konkrétan a fél osztály év végén is megbukott.

@AnnaKarenina: wikipedián biztosan megtalálja a hippimozgalomról szóló filmek között, körülbelül 2 perc alatt.
nem a matematikáról írtam, hanem lexikális tudásról. te hoztad fel a matekot, nem én.

@makacs szennyeződés:

Jé, megtaláltad azt a hibát, ami nálam dobogós helyezett a "legidegesítőbb nyelvtani hibák" versenyen.:) Ilyen még például a "börtönben zárták" és a "CD-ét". Na, ezektől komolyan kiver a víz.:-/
Amúgy a tömegek mindig is alulképzettek, megvezethetők és kritikátlanok voltak, és természetes, hogy ezen a szomorú dolgon változtatni kellene, például azzal, hogy újra szellemi és anyagi értelemben is megbecsültté tesszük a tanári hivatást.

@d.hardman: Jó, szerintem ebben a témában nincs több.

@online távmunkás:
Te jobb helyre járhattál, de nálunk volt mindenféle, volt aki tényleg a 2-esért magolt, volt olyan aki 5-ösöket kapott, kivéve mikor nem magolta be, egy szót nem tudott szólni. Ha pedig valaki a történelmi évszámokat nem tudta, akkor megette a fene ha nagyjából be tudta határolni, az összefüggéseket meg értette, ismerte, mert akkor legfeljebb 3-asra számíthatott. Nyilván a matek más volt, de ott teljesen mások voltak jók, mint történelemből.

@Zabalint: Igazad van. A kötelező olvasmányok arról szólnak, hogy értékelvek alapján kiválasztanak alapműveket, amiket adott korosztály egyformán ismer, alapélmény lesz, mert kötelező olvasmány is volt. a másik célja az, hogy olvasásra szoktasson, és ebben aztán nincsenek korlátok, azt olvasol, amit akarsz. Más dolog, hogy időről időre át kell gondolni a kötelező olvasmányokat, mert a világ is halad.

@molnibalage: Képzeld el, ha a hasonló gyerekeket megbuktatják és 10 évesen elveri a te elsős gyerekedet... Sajnos vannak, akik sose tanulnak meg írni-olvasni, de rájuk is vonatkozik az iskolakötelezettség.

@d.hardman: Nem tudom mi az átlag. Én amit látok, hogy 4-5 elsős osztályból, érettségizik 30-40 gyerek.
Hogy ez mennyire gyakori azt nem tudom.
A lexikális tudásra is szükség van. Hogy pontosan mennyire azt már nem az én kompetenciám eldönteni.
Ha alapvető dolgokat sem tud az ember, az igenis bunkóság, butaság.

@Nick Leeson: "Ha alapvető dolgokat sem tud az ember, az igenis bunkóság, butaság."

ez így van. viszont amit bárhol, bármivel 2 perc alatt meg tudsz keresni a neten, azt teljesen fölösleges megtanulni és számonkérni.

@aha, persze: Nem kell túlozni. Korábban is írtam, hogy helyén kell kezelni a dolgot. A Facebook nem szörnyeteg, nem tudástár, hanem a szabadidős platform. Nem kell se démonizálni, se isteníteni. Ha a gyerek Facebookon lóg, akkor nem tanul, de nem is kell azt feltételezni, hogy azonnal megrontják :)

@Nick Leeson:
A kérdés csak az, hogy hány osztályos gimnázium? Mert nálunk anno 4 osztályos gimnáziumban 9-edikben azt hiszem 1 vagy 2 ember bukott meg, utána 10-edikben volt a nagy balhé félévkor, de mindenki azt mondja, legtöbben akkorra lustulnak el. Amúgy azt is rühelltem akkoriban, hogy arról osztott sok tanár, hogy jó képességű osztály, de keveset tanulnak. Volt erről "közvélemény kutatás", nagyjából napi 3-4 óra volt az átlag, ami szerintem már elképesztően beteges, és ketten voltunk, akik 1 óránál kevesebbet mondtunk(nullát a 10 perces szüneteket leszámítva). A valóság az volt, hogy a többség gyenge képességű volt, és magolt.

Ma a tudásért nem kell az iskolába menni. A lexikai tudás értéke nulla (google). Egy jó segg vagy mell azonnal készpénzre váltható, ellentétben a mátrixszorzással.

@aha, persze: Tangooo ír többek között a mocskolódásról és a sértegetésekről.

A vagyok és vok között csak az agy a különbség.Ne lepődj meg majd azon, hogy ha évek múltával egy fiatal kezébe adsz egy iratot, amely többszörösen összetett barokkos körmondatokat tartalmaz, és esetleg még néhány mondatközi írásjelet is, hogy nem fogja érteni mit olvas!Az ilyen droidok, akik egész nap a gép előtt ülnek, és onnan kommunikálnak társaikkal,előbeszéd közben egész egyszerűen megfagynak, és értelmetlenül, összefüggéstelen mondatokban beszélnek!Nem csak társadalmilag fogja érezni a hátrányát, de ugyan úgy rontja a helyesírását is, és nem kell messzire menni Schmidt Pál alatt dolgozó hölgyemény, aki milliónyi helyesírási hibával, adta ki mondani valóját, mekkora port kavart, és igen is ez nem elfogadható a társadalom részéről!Az, hogy így butítják a népeket, a média által nyomatott, producerek által alkotott kis sz@r darabokkal, ez sem eredményez mást, mint kiváló fogyasztói piacot a multi számára!A globalizáció legjobb formája, hogy butítják gyermekeinek, és ugyan úgy az erre fogékony felnőtt korosztályt is!Végezetül csak annyit fűznék még hozzá, hogy ha egyszer a világ egyik legszebb nyelvét beszéled,becsüld meg és használd is! és a jó8 ne good night legyen hanem jó éjszakát!

@online távmunkás: Örülök, hogy a számból vetted ki a szót. Mert eddig te nem ilyesmiket hangoztattál. De így már mindent átbeszéltünk.

@AnnaKarenina:
Szerintem általános iskolában ezek közül egyedül az olvasásra szoktatást, mint célt kellene meghagyni. Vagyis az lenne jó, ha az irodalmi érték 9-edikig csak sokadlagos szempont lenne. Hogy miért? Mert aki jól megtanul olvasni, az majd olvas azt, amit szeretne, illetve amit középiskolában kell, amúgy meg ha esetleg nem szeretne magas szintű irodalmat olvasni, az életben még szüksége lesz olvasásra.

@ili810: hogy lehet valami a világ egyik legszebb nyelve? :D ez paradoxon.

jól veszem ki, hogy a jó magyar helyesírással kellene küzdenünk a multik, meg a globalizáció ellen? ez hogy jön ide?

@ili810:

A te hozzászólásod is dugig van hibával :)))

@d.hardman:

Ez nyilvánvaló hülyeség. A Wikipedián a matematika teljes eszköztára is fent van, ezek alapján ne tanítsunk matematikát se? Elméleted szerint nem is kell az oktatás - hiszen minden fent van a neten.

@ritmikus csimpifon: nem hiszem, hogy hülyeség lenne. a matematikát - számolni tudást - az olvasni tudással hasonlítsd össze, pontosan ezek azok a dolgok, amikben szükség van az iskolára. szövegértelmezés, számolni tudás (és lehetőleg nem az n-szög kerülete, meg ezek a dolgok, na azoknak van a helye a wikin)

@Zabalint: A jelenlegi helyzet ismeretében igazat kell adnom neked, mindennél fontosabb az olvasott szöveg megértése.
Ugyanakkor nekem és talán majd a nálam fiatalabbaknak is hiányozni fog az irodalmi "félszavakból" való megértés, és amit korábban már leírtam, a soha meg nem élhető helyzetek megismerése, átélése, a más ember szemszögéből megélt, átérzett közvetett tapasztalat, a szókincs.

@ne most: Hamarosan nem ez lesz. Mivel egy markonyi kisebbség volt érteni bármihez, ezért csöcsből túlkínálat lesz, ellenben a "mátrixszorzó" emberből meg hiány...

@d.hardman:

Értem én, amit mondani akarsz. De egy alapvető statikus tudáshalmaz igenis szükséges az oktatásban. Ha ez nincs meg, akkor nincs miből kiindulni.

Abban viszont nagyon egyetértek, hogy gyakorlatiasabb, dinamikusabb tárgyakat/ismereteket kéne tanítani, mert ami most megy, ez a poroszos marhaság, az röhej.

@d.hardman:

Értem én, amit mondani akarsz. De egy alapvető statikus tudáshalmaz igenis szükséges az oktatásban. Ha ez nincs meg, akkor nincs miből kiindulni.

Abban viszont nagyon egyetértek, hogy gyakorlatiasabb, dinamikusabb tárgyakat/ismereteket kéne tanítani, mert ami most megy, ez a poroszos marhaság, az röhej.

@ili810:
Most kapaszkodj meg: Facebookozok és csetelek is, naponta többször. Van, hogy XD-t írok a "Haha, ez vicces, kérlekszépen" helyett, és jó8-t az "aludj jól, álmodj szépeket" helyett. Mégis értem az összetett mondatokat, és értelmes, de erősen nyakatekertet is megfogalmazok akár, mindezt helyesírási hiba nélkül (a google-t még megerősítésre sem használom), de tág szókinccsel.

Tehát mégsem a Facebook és a csetelés tehet a sok "bunkóról".

@online távmunkás: "Elvileg a doktori képzés része a tanítási gyakorlat az egyetemen, szóval ott van lehetősége előadni, hogy ne a védésen legyen gondban. Persze sokan ismerőstől hoznak igazolást, hogy hol voltak vendégelőadók."

Ráadásul van ugye a "külső kutatóhellyel rendelkező" doktorandusz, neki kapásból nem része a képzésének ez, nem kötelező, de nem is nagyon opció.

"Egy doktorandusznak magától kellene cikket írnia a kutatásáról már első évben, ez szerintem alapvető elvárás."

Nem és nem.
Egyrészt szinte egyiknek sincs MIRŐL írnia első évben, másrészt egyik sem tudja magától, hogy HOGY és HOVA írjon, ha lenne is miről. Egyszerűen ehhez kell egy mester, az első cikkhez, nem megy máshogy.
"Enélkül ne égesd magad, ezt azonnal felejtsd el, ez ciki, ez nem divat, ezzel hülyének néznek, ezzel kilóg a lóláb, ezt a társszerzőt tedd bele, ezt bele ne tedd, ezt elég fekete-fehérben, ez csak színesben jó, ide egy hivatkozás, ez itt konkrétan nem igaz, rossz a következtetés, rossz a cím, több van ebben a témában, nincs ebben a témában ennyi..." - ilyen intelmek nélkül évekig küldözgetheted össze-vissza a kéziratod. És mindezt akkor, ha van témád. Úgy értem, amiben újat mutatsz magadtól. Legtöbbször nincs ilyen az első évben.
Ja, és doktori iskolába a felvételnék NEM KÖVETELMÉNY, hogy rögtön legyen megvalósítandó ötleted, azaz nem elvárás, hogy első évben legyen ilyen eredményed.

"A doktori képzés kurzusai sok helyen az egyetemi képzéssel összevontan folynak, csak 3-4 helyett 5-8 kreditet adnak érte. Hol itt a színvonal és az új ismeret?"

Így van, fölösleges külön kurzust tartani szerintem is. Hallgathasson bele más egyetem/kar/tanszék előadásaiba, aztán kész. Persze kizárólag PhD kurzusok, de azokkal meg pont az a baj, hogy csak doktoranduszoknak tartják. Sokszor ezek a leghasznosabbak. Ne legyenek külön tartva, szerintem.

"Az ELTE simán felvesz 10-15 doktoranduszt egy témavezető tanárhoz. Vajon mennyit tud velük foglalkozni?"

Erről írtam, nagyon gáz.
Fel van hígítva ez is.

* Persze vannak kizárólag doktoranduszoknak tartott kurzusok...

@d.hardman: Igen ebben van valami.
Viszont ami nincs benne a fejünkben, csak utána nézni tudunk. Az annyira nincs kéznél, hogy gondolkodni sem tudunk vele kapcsolatban.

Ahhoz, hogy az ember bármilyen helyzetben helyesen tudjon cselekedni, kell egy elraktározott anyag a fejében. Amiből pl. gyors következtetéseket lehet levonni. Nyilván nincs mindig lehetőség, utána nézni dolgoknak. Tehát aki alapvetően nagyobb tudással rendelkezik, az úgy nagy átlagban egy picivel mindig előbbre van.

Ha pl. soha az életben nem tanulsz történelmet, akkor azt sem fogod tudni, hogy mi az ami felé az adott kormányunk törekszik, vagy nem törekszik. Nem fogod látni a világban az összefüggéseket, a hatalmi viszonyokat. Ezáltal azt sem miért kerül ennyibe a gáz vagy a tej.
Ezt annak idején belénk verték és most tudunk ezen gondolkodni, de ha nem tanulnánk törit, akkor valószínűleg sokkal kevesebben néznének utána. Tehát ilyen szempontból kevesebben értenék a világ dolgait.

@online távmunkás: "Én nemrég azon döbbentem le, amikor se a fordítónak, se a korrektornak, se a szerkesztőnek nem esett le egy pszichológiai témájú könyvet fordítva, hogy az angol "lunatic" kifejezést holdkórosnak kell fordítani. Helyette zárójelben magyarázták, hogy a latin Luna=Hold szóból ered... Ennyit a műveltségről."

:)
Általában a természettudományok oktatásából nagyon hiányolom az alapfokú latin oktatást. Simán könnyebben menne mindenkinek a tanulás.

Plusz én a harmadik idegen nyelvvel küszködök (valójában nem, mert nagyon élvezem, csak hülye vagyok), és azokban is messze előbbre lennék egy jó latin alappal. Lehet, hogy az lesz a negyedik nyelv. :)

A saját gyerekemnek mindenképpen lehetővé akarom tenni, hogy egy nagyon minimális latinnal szabadabban mozogjon jó pár tárgyban, akár egy élő nyelv kárára is.

@Nick Leeson: "Tehát aki alapvetően nagyobb tudással rendelkezik, az úgy nagy átlagban egy picivel mindig előbbre van."

ez nyilvánvaló, azonban az emberek szellemi képessége nem ugyanolyan, mindenkinek más az erőssége. ezért a tudáshoz, ismerethez való gyors és hatékony hozzájutás képességét kell fejleszteni, és tanítani. nyilvánvalóan ez nem azt jelenti, hogy 0% lexikális tudás kell, de a földrajz, történelem, ének-zene stb. rengeteg felesleges ismeretanyagát meg kell hagyni a fakultációknak, és akit az érdekel, az mélyen és behatóan foglalkozhat vele, aki meg nem, annak nem kell szétforgácsolni vele a figyelmét, illetve elvenni az önbizalmát azzal, hogy rossz tanulónak bélyegzik, mert nem akarja megtnaulni.

@makacs szennyeződés: ezért kell kevés kötelező tantárgy, és ismeret, és akit a latin érdekel, annak így lesz ideje, és energiája egész fiatalon intenzíven foglalkozni vele.

@aha, persze: Már bocs, de ha valaki még éretlen, hogy tudná eldönteni, hogy mi neki a jó? Pont ez a nevelés lényege: megtanítani dolgokat, amikről keveset vagy semmit sem tudsz.

@AnnaKarenina:
De ezeket a helyzeteket az a normális, ha mindenki más művekből ismeri meg, nem pedig a kiemelt alapművekből mindenki. Alapmű nem létezik, vagyis nem kellene léteznie, eltérő ízlések és eltérő életutak vannak az olvasás terén.

@ritmikus csimpifon:
Minden elmélet akkor ér bármit is, ha utána/előtte/közben gyakorlati példákkal is szemléltetik. Ezt gondolom az egyetemi tantárgyakról, amelyek többségét soha nem fogom használni, vagy mert alapból marhaság, vagy mert nem tudom mire jó.

Ellenben amiket középiskolában próbálnak bemagoltatni, azoknak az esetek 90%-ában semmi értelme. Még a verstanulásnak sincsen(az elemzésnek van), de amikor nyelvtani szabályokat vagy elemzést próbálnak bemagoltatni, és a tanár ezt elvárja, mert vagy ez a heppje, vagy olyan segghülye, hogy kicsit más szavakkal leírva ő már nem értené, és nem tudná értékelni, akkor ott nagy baj van.

@rosetti: mi az, hogy valaki éretlen? egyébként egy csecsemő is el tudja dönteni, mi a jó neki (csöndben van), és mi a rossz (sír). Ilyen egyszerű.

@Zabal@d.hardman: Ez a csecsemős hasonlat erős csúsztatás. A bélféreg is el tudja dönteni, hogy neki mi a jó, ilyen alapon. Szeretnénk azt hinni, hogy különbözünk a bélféregtől?
BTW sok értelmezést mondhatok az éretlenre, az egyik: éretlen, aki azt hiszi, hogy el tudja dönteni a dolgokról, hogy jók-e, vagy rosszak. Bizonyítás: az érett személyiség rájön, hogy semmi sem fekete-fehér, mindenben van jó is és rossz is, és ezért nem ítélkezik túl hamar dolgok felett :)

@rosetti: De ne a fészbúktól és a cseteléstől várjuk már a nevelést!

@aha, persze: Valamit félrekommunikáltunk, nem gondoltam a FB-ra. Naná, hogy ne! Nevelni az idősebbeknek kéne(!) szeretettel, odafigyeléssel. Tudom, ez ma már szinte utópia, kivételesen szerencsés gyerek, akinek része van benne (ismerek ilyet).

@rosetti: Nem figyelted, milyen beszélgetésbe kapcsolódsz be. A "Fészbúk a legnagyobb oka az elbutulásnak" kijelentésből indultunk ki.

@Zabalint: Csak egy dologban kötekednék: amiket te is említettél, az Egri csillagokból a török időkről, A kőszívű ember fiaiból a reformkorról-1848-49-es szabadságharcról lesz átélhető olvasmányélményük a gyerekeknek, ez nem avul. Tanulja a történelemben is, de ez másképp érinti meg.

@aha, persze: Akkor bocs.

@aha, persze: Az nem oka. Már a következménye... Nem tagadom, hogy vannak értelmes funkciói, bár én nem használom. Csak azért regeltem be, mert megkértek rá. (osztálytalálkozó miatt)

Szerintem egy áttekinthetetlen fostalicska felüelte van és tökéletesen élhet nélküle az ember. Persze én nem most vagyok tizenix éves...

Számomra megdöbbentő, hogy ez a valami egyáltalán pénz ért...

Mindig is voltak érdeklődő és kevésbé érdeklődő emberek. Fiatal korban azt várnám, hogy több a nyitott személyiség. Kicsit csalódottá tesz, amikor valaki azzal érvel, hogy "miért érdekelne engem egy matematikai probléma megoldása vagy egy XIX. századi depressziós orosz író nyomora?". Ezek igenis érdekes dolgok, főként ha bekerül a képletbe, hogy az ezekkel való foglalatoskodás milyen érzéseket vált ki az illetőből.

@molnibalage: Nem is én állítottam, hogy oka. Te sem olvastad el, hogy mibe kapcsolódsz bele.

Személy szerint nem várnám meg, hogy az internetszolgáltatóknál lyukadjunk ki.

@makacs szennyeződés: Én úgy tudom, hogy felvételi követelmény, hogy legyen megvalósítandó ötleted, mivel kutatási tervet kell vinni a felvételi beszélgetésre, ahol arról is beszélni kell.

Szerintem alapvető probléma, ha egy 20 év feletti, doktori képzésre (kutatónak) jelentkező ember nincs tisztában vele, hogy milyen folyóiratok és konferenciák nyújtanak publikálási lehetőséget. Szóval a HOVA írjont tudnia kell.

A HOGYAN írjonban persze, hogy kell az útmutatás, de azt csak akkor lehet adni, ha valamit már felmutat: "itt vannak a főcímek, ez lesz az első 2, oldal, ez így rendben van? Ezekre a korábbi publikációkra szeretnék hivatkozni, erről szeretnék egy ábrát, ide egy táblázatot, mit tegyek még bele?"

Ehhez képest manapság sok egyetemen gyakorlatilag a témavezető tollba mondja a cikk szövegét, elküldi a személyes ismerős szerkesztőnek és ezek utána a doktorandusz még csodálkozik, hogy társszerző lesz belőle, mire a publikáció megjelenik...

@makacs szennyeződés: Természettudományi tárgy a biológia és a kémia is, arra elég sokan járnak latin nyelvismerettel. Akiket ismerek és gimiben latint tanultak, azok tipikusan ilyen szakokra mentek: orvos, gyógyszerész, vegyész, biológus, angol, magyar, történelem.

Megjegyzem, hogy én sose tanultam latint, de a gimnáziumi magyar és történelem anyagból elég sok szó ismerős és így angolul vagy németül is gyakran felismerem, ha egy szót latinból vettek át.

@aha, persze: Csak az utolsóra reagáltam. Nem kell egyből felkapni a vizet.

@aha, persze: A probléma forrása inkább az, hogy manapság a fiatalok döntő többségét semmi sem érdekli. Egyre nagyobb azok aránya, akik nem tudnak 45 percig egy helyben ülni, ha nincs FB hozzáférésük, de erről nem csak a FB tehet. Nem a szórakoztató eszköz a hibás azért, ha a szülők nem nevelték sehogy a gyereket.

Hiába van már több ezer interaktív tábla az iskolában, egyszerűen nem érdekli a diákokat a tananyag. És ez már ez egyetemista generációt is elérte, a huszonévesek is tanácstalanul megvonják a vállukat, ha azt kérdezed, mi leszel, ha nagy leszel. Nem érdekli őket semmi, csak a legújabb netes mém, a Youtube videó vagy hogy ki mennyire volt részeg az előző esti bulin. Semmi olyasmi nem érdekli őket, ami a baráti körön kívülről érkezik...

@Zabalint: Én is általános alsóban olvastam az Egri csillagokat és akkor tetszett :)

Manapság a legtöbb gyerek legfeljebb a kötelezők röviden kötetekből ismeri az irodalmat.

Kíváncsi vagyok, hogy az évtizedek óta kialakult kötelezők helyett milyen műveket ajánlanál?

Úgy tudom, hogy elvileg sokkal több a választható, ajánlott mű a tantervben, mint a kötelező, de az irodalom tanárok többsége ugyanazt választja mindig.

@molnibalage: Nem, nem kaptam fel a vizet :)

@d.hardman:

Nálunk - nyolcosztályos gimiben - kötelező volt a latin hetediktől tizedikig, aki pedig ezután is akart, tanulhatott az érettségiig. Ma is tudok fejből idézni Cicerót, és mégsem ment másnak a rovására.

@Zabalint:

Engem senki nem akart magoltatni. Az agy megalázása, a logikai gondolkodás ellustítására jó csak. (Én sem magoltattam soha a tanítványaimat, mert a célom töriből is az, hogy átlássák és kritikusan értelmezzék a történteket/forrásokat.)

@online távmunkás:

Ezt a huszonévesek nevében is kikérem magamnak.

@ne most:

Jogos.
Elnézést kérek. Felfelé kerekítettem.
Mennyi mostanában egy A4-es méretű öntapadós papírlap?

@molnibalage:

Hááát, ha nem a saját szememmel látom, talán nem hiszem el.
Hollandiai haver 16 éves lánya megkérdezte fatert, hogy két db. háromjegyű számot hogyan kell összeszorozni.